Konyhaasztaltól a tárgyalóig

Az a bizonyos hal 

Gyermekkoromban gyakorta tettem kísérletet az ebédre szánt halak megmentésére. Egészben, feldolgozatlanul érkeztek a konyhaasztalra, vélhetőleg egy nagyobb fejbekólintás után. Gyors anatómiai mustra után rohantam is kiszemeltemmel a rehabilitációra kijelölt helyiségbe, a fürdőszobába. A kádat csordultig engedtem hideg vízzel és a kétes állapotban lévő uszonyost belehelyeztem. Ezt követte a farok, uszonyok tornáztatás, a hal törzsének masszírozása, bátorító simítás, némi úszást imitáló mozdulatsor, hátha magához tér és akkor nyert ügyünk van... 

Ezt az emléket a The Gurdian egyik cikke hozta fel bennem, amely hordószemű halról (Macropinna microstoma) szólt. Smaragdzöldszín gömb szemei rabul ejtettek. Átlátszó fején keresztül ezekkel az igéző golyszlikkal kémleli az óceán szürkületi zónáját zsákmányára várva. Számomra ez az egyik szexepilje. Az átláthatósága még vonzóbbá teszi. Semmi mismásolás, szó szerint beleláthatsz. Az van, ami. Az átláthatóságról legtöbbünk életének nyílt csatatere villant fel a vágyott, olykor rettegett, ifjú karrier-titánok álmaival kecsegtető s z e r v e z e t, mint második otthon.

Anyanyelvünk bővelkedik a hallal kapcsolatos közmondásokban: "A halnak elsőbben a feje büszödik meg." (1). Kritikai hangvétel, amely a hatalommal, döntési jogkörrel rendelkező, vezetői szerepet betöltők elégtelen működésére utal, azt sérelmezők körében.

"Néha a szótalan hal is mondhat igazat" (1), maga a néma is lehet tanú. Életidőnk java részét munkahelyünkön töltjük. Így a tanú – félelemből vagy közömbösségből - az a munkatárs is, aki passzív szemlélőként maga is hozzájárul a munkahelyi pletykához, a kiközösítéshez, az ellehetetlenítéshez. Az is, aki bár látja, hogy a folyamatok rossz irányt vesznek nem szól, nem jelez, nem cselekszik. A tanúk, áldozatok és elkövetők olykor szerepet cserélnek. Sérül az egyén és sérül a közösség is. Sérül az áldozat, a tanú és az elkövető is, aki félelemből, pozíció féltésből, féltékenységből keresi azt a személyt, akire ráirányíthatja a figyelmet önmaga helyett. Nehéz fülön csípni, mert egy ártatlannak tűnő megjegyzés a maga rejtett morált romboló tartalmával, mint egy mag kicsírázik, gyökeret ereszt, majd terjedni kezd. Ez a közmondás a bomlási folyamatra is utal, a hal (mint szervezet) csendben és némán rohad, minden csatazaj nélkül és mégis, mindazok számára, akik részei, bőrükön tapasztalják meg a folyamat minden apróbb mozzanatát. A jelenség divatos neve a mobbing (munkahelyi pszichoterror).

Azon szervezetekben, ahol kellemetlen szembesülni; nem érdek rálátni a folyamatra vagy épp nem kellő az edukáció ezzel a kapcsolatban a "nagyöregek" jól formázható "ifjú titánokat" idomítanak be: "Néma halnak, néma a fia". (1)

Míg végre eljutunk "nem szereti a hal a harmadik vizet" (2) közmondásunkig, ami a legkevéssé kívánatos eredménnyel kecsegtet. Az első víz amelyben a hal él, a második az, amelyben megtisztítják és végezetül a harmadik, melyet elfogyasztásukkor isznak rá. Sem a szervezetre, sem a halra nézve nem túl biztató vég. 

Függetlenül attól, hogy uszonyosmentő próbálkozásom kudarcba fulladt, "kitettük a halat az asztalra" és elkezdődött a tárgyalás. Értő figyelemmel, asszertív kommunikációt alkalmazva konfliktuskezelés zajlott a konyha és a fürdőszoba közötti kicsit térben. 

- Petre Anett -

coach, kineziológus, tréner

www.azoran.hu

Idézetek forrása: Dr. Margalits Ede: Magyar közmondások és közmondásszerű szólások: Dugonics András_1820; Nyelvőr_1872-1895

Hordószemű halról információk: Homepage • MBARI; Hordószemű hal – Wikipédia (wikipedia.org)